Drag Show
Szombaton este elmentünk a Drag Show elnevezésű műsorra, amit amúgy a központi adminisztratív épületben rendeztek, tehát mintha nálunk a Rektori Hivatalban lett volna. A főcsarnokot szépen körberakták székekkel, és középen lett egy nagy tánctér. Kérem szépen, a három órás est főszereplője hét hölgy volt, akik mind transgenderek voltak, amit nem tudom, hogy kell mondani magyarul, de jól el tudom magyarázni, vagyis őket nem olyan genitáliával áldotta meg az ég, mint amilyen identitásuk amúgy van, tehát fiúnak születtek, de lányok akartak lenni, szóval táncosnői pályafutást választottak. Volt köztük, aki már műtéten is átesett, legalábbis hiába meregettem a szemem a macskanadrágra, semmiféle férfiasságot nem véltem felfedezni alatta, de volt olyan is, aki még ma is állva pisil(het). Hogy mekkora partit rendeztek! Elképesztő ruháik voltak, iszonyú jó mozgásuk, hát egyik-másiknál komolyan zavarban voltam, hogy ez tökre igazi nő is lehetne, ha nem mondják nekem, hogy ő fiú volt, magamtól nem találom ki. Mindenkinek volt művészneve, Nicole Star, Miranda, Lia Ninja stb., fergeteges volt, én még sose voltam semmiféle sztriptízbárban vagy ilyesmiben, de most totál ott éreztem magam. Sokféle tánc volt, sokféle zene, de mind nagyon érzéki volt, és ahogy egyre jobban belendült a közönség, a lányok is rákapcsoltak, volt itt székrefelállvatáncolás, meg öltánc, meg borravaló szájjal való elvétele, fúú aztamindenit. A táncok közötti szünetekben pedig a műsorvezetők, Ken és Barbie (aki szintén fiú volt) szórakoztattak minket. Találtam egy videót a 2007-es beloitos Drag Showról:
Meg is jegyeztem pár mozdulatot, ha esetleg sehova se kellenék környezetetvédni, majdcsak jó leszek egy bárba :). Szóval megintcsak leprűdözzük az amerikaiakat, de nálunk hol lenne ilyesmire lehetőség az egyetemen? Egyébként most hatalmas kampány van a városban, majd menni kell kedden szavazni, hogy legyen-e szexuális oktatás a középiskolákban vagy ne.
International Dinner
Ezt a rendezvényt arra találták ki, hogy a nemzetközi cserediákok összeröffenhessenek a pótcsaládjaikkal meg egymással, mindenki főz valami, a nemzetére jellemző kaját, és még akár elő is adhat valami nemzetit. Mi koradélután kezdtük a gulyásunkat, jól elvoltunk a nagyobb sárgabaracknyi krumplik lepucolgatásával, és aztán nem kaptunk, csak egy hátsó platnyit, úgyhogy szegény Bori össze-vissza égett, de azért meglett, és olyan jól sikerült, hogy egy negyed óra alatt elfogyott, alig tudtunk Marknak meg Andráséknak megmenteni egy-egy adagot. Tori meg ott áradozott, hogy valahogy intézzük el, hogy lecseréljék a kajáldás gulyásutánzatot erre, annyira ízlett neki :). Mindenféle érdekes és egzotikus kaja lett, jól néztek ki, de én inkább csak fényképeztem, mivel teli hassal nem lehet énekelni. Hú, volt egy brazil sült sajtgolyócskák, ami marhára finom volt, muszáj megtudnom, hogy csinálják, nyami. Az amúgy vicces volt, ahogy mi prezentáltuk a magyar főzési módszert is, mármint mindenki ott pepecselt meg rettentően odafigyelt, mi meg felhajítottuk a tűzre a cuccot, oszt otthagytuk egy fél órára, hadd főjön el a leve, aztán meg belehajigáltuk a zöldséget, és megintcsak otthagytuk. Néha megnéztük, de csak hogy mindenki lássa, hogy mi itten nagyon dolgozunk ám :).
Nagyon sokféle előadás volt, hastánc, tangó, salsa, néptánc, sok dal, török, spanyol, vietnámi, magyar :), meg stand-up-comedy meg valami vetélkedőféle. A legviccesebb a kínai rap volt, két kiscsaj adta elő, és nagyon hangulatos volt :). Jó sokat küzdöttem a torkommal, megettem öt köhögés elleni cukorkát, de aztán jól sikerült a három népdal, Bori beszállt az egyikbe hangszer helyett :). Ő volt a konstans a dallam alatt. Magyaráztam is valamit az elején, meg lefordítottuk a szöveget, hogy értsék, miről van szó, de csak az első dalt pofoztuk addig, hogy rímeljen is a fordítás, a másodikat már nem, a harmadikat meg csak két szó ban összefoglaltam :). Szóval igazán kellemes este volt, eljött Tori meg Kara, és András meg a felesége, illetve Mark is, Mirjam sajnos nem. Mark nyert tombolán, és választott nekem egy ingyenes manikűrkezelést, tropical nail-re, amitől nagyon zavarba jöttem, mert még sose voltam manikűrön és nem tudom, mit fognak velem csinálni. Hogy kell oda menni, mikor az embernek hosszú a körme?
Ennyi. Épp most fejeztem be egy book review-ot, amihez csak a könyv felét olvastam el, egyszerűen nem volt időm a másik felére, pedig jó volt. De ilyen izét akkor is lehet írni, ha csak a fejezetcímeket olvasod el... Ez a hét durva lesz, keddre is kell egy cikkről beszámoló, péntekre meg az újságprojekt politikára, amit még el se kezdtem, Grúziáról, meg előadásom is lesz az új darabból. Huh, előre elfáradtam.
Egyébként itt is tavaszodik, bár még ma is szemerkélt valami hóféle, de erről nem veszünk tudomást, a mókusok rohangálnak, és a nyulak is, amik nem tudom, honnan kerültek ide, azt hittem a sötétben, hogy dagadt mókus farok nélkül, de a füleit már nem lehetett valami degenerációnak titulálni, így kénytelen-kelletlen nyúlként identifikáltam. Rejtély. A globális felmelegedés elől menekülhettek ide az Alföldről.
Na minden jót,
Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése