Mindennapi maceráink

Visszatérünk régen elhanyagolt Máraira hajazó szeletelt áutfitünkhöz.

Kórlap

Jelentem, az életveszély elmúlt, ma már voltam oskolában, ugyan hallani még mindig nem hallok, és még köhörészek, de azért már nem a repülőgép csomagtartójában fognak hazaküldeni. Annyi előnye van a dolognak, hogy mindig mindenki megkérdezi, hogy hogy vagyok és nagyon együttéreznek, tele vagyok jókívánságokkal, akár a Duna Plázát már kitapétázhatnám velük. Csak Rod haragszik, a színháztanár, mert szerinte az nem kifogás, ha valaki beteg, attól még lehet órára jönni. Kívánok neki szeretettel lázat, köhögést, étvágytalanságot, orrfolyást, mellkasi fájdalmat, kiütéseket, kétoldali süketséget és egyensúlyzavarokat.

Kóruson nem énekeltem, csak ültem, mert aszonta Susan, hogy az is jó, ha ülök, nagyon szenvedtem, mert szoprán 1-ben ülni fájós füllel nem cool, aztán elaludtam, de azt is túléltem. Na szóval, ne aludjatok a földön, vagy ha ott alszotok, kapcsoljátok be a fűtést, vagy tökre húzzatok el dokihoz, mielőtt még a bacik elkezdenek partizni a fületekben. Ja mer igen, kiderült, hogy a megfázás, vagy mi a manó, ráment a fülemre, és a doki így magyarázta el. Elmondtam neki, hogy milyen szerencse, hogy hatszázszor végignéztem minden House-részt, mert így legalább el tudtam magyarázni, mi bajom, meg meg is értettem, amit ő mondott, erre jót nevetett, és aszonta, akkor megnyugtat, hogy nincs Hanta-vírusom, mert House-nak nem jutnak soha szimpla kétoldali fülgyulladások. És mondott egy jót, aszonta, az orvosin náluk az az alapelmélet, hogy előbb mindig lovat keresnek, nem zebrát, vagyis nem valami különleges betegségre gyanakszanak először, hanem a legegyszerűbbre. Az, hogy megnézett, elbeszélgettünk, meg tíz percig pipáztam valami tüdőkitágítóvibrálófüstölő izét, 100 dollárjába kerül a biztosítónak, a gyógyszerrengeteg meg 86 dollár+ÁFÁba nekem, illetve talán valamit visszatérítenek.

Ha itt elvesztesz valamit

Mikor elmentem a gyógyszertárba, utána fel kellett adnom a számlát postán a biztosítónak. Ehhez kellett boríték, ami a kampuszi postán nem volt, átmentem a Print Shopba, vettem egy szál borítékot, de ehhez ki kellett pakolni az egész táskámat, mert nem találtam tízcentest, és nem volt pofám húsz dollárt a nőci kezébe nyomni. Feladtam a cuccot, és marhaboldog voltam, hogy a kétórányi betegengyaloglás után végre vízszintesbe kerültem otthon. Ahogy kényelembe helyeztem magam, öt perc múlva jön egy emil. Your medicine was found. Mi a jószagúszentszarvasmarha? Nézem, megírták, hogy otthagytam a Print Shopban az egyik gyógyszert, az alkalmazott átvitte a biztonságiakhoz, ott igazolvány ellenében átvehetem. Elképesztő. Elképesztő! És az még elképesztőbb, hogy szerintem ha a pénztárcámat hagyom ott, azt ugyanígy visszakaptam volna. Szóval összekaptam magam, eltúráztam a biztonságiakhoz, és szépen letűzött zacskóban a nevere ott volt a medicine.

Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy az összes medicine-n rajta van a nevem, az orvosom, a bugyiméretem stb., mert itt mindent személyre adnak ám, azért kellett negyed órát várni a gyóccertárban, de nagyon élveztem, mert ki voltak rakva masszázsszékek (hűazannyamennyi s és z egy szóban), amik alulról-felülről-oldalról meggyömködtek, amíg vártam. Hát szóval ez egy ilyen ország, legalábbis itt ilyenek.

Apropó medicine, nézzetek képeket, lefotóztam a gyóccerszázadot, kíváncsi vagyok, ki találja el először, hogy melyik gyógyszertől ugrottam örömömben egy nagyot, mikor megláttam, és miért :). Mami, te nem játszhatsz, mert neked már mondtam.

Dick Talk III

Hát szóval izé-e, leprűdözzük az amerikaiakat, de ők is tudják ám magukról, ezért a diákság igen figyelemreméltó formában küzd ellene. A Dick Talk elnevezésű esemény története a következő. Van ugye az a színdarab, hogy A Vagina-monológok. Tehát a női nem legnemesebb testrésze elég gyakran szóba kerül, de mi van a férfiakkal? Ezért lett egy évente megrendezendő este, amikor emberek monológokat, történeteket adnak elő saját vagy más péniszéről, egyéb, ugyanezen testrészhez kapcsolódó humoros, és nem humoros, megtörtént és nem megtörtént dologról, tevékenységről, helyzetről, és az egésznek a célja, hogy 1. legyen egy jó esténk, mikor marhára szétröhögjük az agyunkat, 2. találkozz azzal, hogy mások is szerencsétlenek, mások is elbénázzák az első éjszakát, másoknak is vannak bajaik, nem vagy egyedül. Rendkívül szórakoztató volt, egyáltalán nem az volt a lényeg, hogy csúnyán beszéljünk, vagy gusztustalankodjunk, nagyon kulturált volt az egész. Legyen szabad kisbetűvel ideírnom az egyik történetet, azért kisbetűvel, mert szégyellős vagyok, és aki nem szeretné elolvasni, annak jól kitűnik.

A történet arról szólt, hogy az egyik srác kiskorában imádta a lemosható tetkókat, és kitalálta, hogy tesz egyet a fütyijére is. Egy kalózt. Rá is alkotta, nagyon boldog is volt tőle, de egyszer csak hívott a természet, és indult pisilni. Az ám, de mikor eleresztette a hólyagját, semmi se történt. A luk be volt zárva. Rájött, hogy ez így nem okés, és elkezdte lekaparászni a tetkót, ami képzelem, milyen fájdalmas lehetett, de ez még mind semmi, mert mikor a luk végre feltárult, a korábban eleresztett folyadék kirobbant, és beterített mindent...

Ezen kívül amin nagyokat nevettünk, az az a lista volt, ami a férfitag beceneveit tartalmazta, mondanom se kell, legalább húsz percig tartott, és az összes generális, elnök, szuperhős nevét tartalmazta különféle kivitelezésben, sok egyéb társaságában. Most komolyan, ki nevezi el a vesszejét Luke Skywalkernek? Meg Indiana Jonesnek?

Na szóval, ez igen emlékezetes este volt, bár pirultam össze-vissza, jókat heherésztünk. Én rögtön felvetettem, hogy csináljunk ilyet a koliban is, mire Bori aszonta, rajtunk kívül nem lenne rá jelentkező. Hát lehet, nem tudom :). Srácok, írnátok valami jó történetet, ha csinálnánk ilyet?

Bulik

Mer' vót két szülinap is mostanság, Torié, meg az enyém. Mindkettő aranyos lánybulinak indult, ezeket szeretem, mindig van süti, popcorn, valami blőd horrorfilm, amin halálra nevetjük magunkat, szoktunk játszani, meg beszélgetni, az ember elfújja a gyertyát, stb. Torié pont így indult, de igen-igen másképp végződött. Cassie elfelejtette ugyanis közölni, hogy meghív négy srácot is, akik szerintem tökre elrontották a bulit. Betelepedtek, nekiálltak vedelni, aztán Tori nővére, akiben már volt egy adag vodka, elkezdett velük szkanderozni meg verekedni, szegény Thu elmenekült, meg tíz perc múlva mi is Karával, miután a csaj a földön landolt meg neki lett vágva egy szekrénynek és eltört egy kávéskancsó. A továbbiakat és első kézből nem, de biztos forrásból tudom :), hogy egyre jobb lett, előkerült a nálunk felső tagozatig népszerű üvegezés, és naaagy részeg mindenkimindenkivelösszevisszasmárol lett a kellemes lánypartinkból. Fura ez, hogy lányokban annyira nincs tartás, hogy ha ki vannak éhezve, boldog-boldogtalannal összeállnak.

Gabi Anthurium

Nembírtamnembírtamnembírtaaaaam... Vettem egy növényt. Szép. Piros. Meg zöld. Kis kopasz sárga botok állnak ki a pirosból. Cserépben. És 79 napig biztos nem hal meg, addig még minden növényem túlélte. 8 dollár volt, de teljesen boldoggá tesz, szóval igen, most épp racionalizálom, hogy miért vettem két és fél hónapra egy ezerötszáz forintos növényt... Gondolom, majd odaadom Thu-nak, ha elmegyek, biztos örülni fog neki. Huh, így máris jobb... És elneveztem Gabinak. De amúgy Anthurium. Magyarul meg nemtom, valami kálaféle.

Na ennyi. Most leginkább az foglalkoztat, hogy hogy fogom megmondani Ahmednek, hogy soha többé nem teszem be a lábam az órájára, mert utálom. Jelenetet fog rendezni, és az olyanok kezelésében nem vagyok jó. Megint el fog kezdeni majdnemsírni, mint a múltkor Torival, meg eljátszani a nagyhalált, és ismerem magam, a végén még én fogok bocsánatot kérni és elismerni, hogy minden az én hibám. Nemakaroooom!

Jaj, még valami. Kiraboltam a bankot, mivel éreztem, hogy megint romlani fog a forint, és bizony itt az automata nem húszezrest ad, meg óriáspénzeket, mint nálunk, hanem szépen húszdollárosokat. Király.

Utolsó. Az Explorerben nem lehet ctrl+t-vel új lapot nyitni, a Mozilla mindig összeomlik, az Operában meg nem lehet se Picasára képet feltölteni, mert nem látszik az ikon, de blogban térközt csinálni, nem hagyja. Szeretnék egy ultimét operésön szisztemet, ami mindent tud.

Utolsóutáni. Tettem fel képeket egy újságból, amit még a repülőről hoztunk, érdemes megnézni, hogy mit lehet venni ma Amerikában. Különös tekintettel a kémkütyükre az emberi jogok meg szabadság hazájában. Vigyázok is ezentúl, ha csúnyát gondolok valakiről, mer' bakker, ezek figyelnek.

Jóccak,

Kata